"Bagoly ül a fűben..." - Bagolypiknik

 Egyszer egy szép, napsütéses délutánon nyári színekbe öltözött bagolyfiókáim gondoltak egyet, és elkirándultak a közeli virágos rétre. Hibi néni, az öregecske bagolyóvónéni kísérte őket. Felpakoltak egy pokrócot is a kényelmesebb délutáni ejtőzéshez.

  Az odaút már vidáman telt, végighuhogták az utat, mely a rétre vezet, néha szökkentek egyet, néha kettőt, mikor hogy esett jobban. Kéki néha nekiiramodott, megelőzve társait, ő már nagyon ott lett volna, ott a réten, mely várta őket telehintve szebbnél-szebb színes virágokkal: piros pipaccsal, fehér-sárga margitvirággal, kék búzavirággal..

  És egyszercsak tényleg eléjük tárult a szépséges látvány, ilyet csak ritkán lát a bagolynép (a panelben párnának született meg végképp..(de ezt nagyon zárójelben jegyzem csak meg :D) )

   Gyorsan körbeszaladgálták a rétet, egyszer, ki kétszer, volt, aki még pár szárnycsapásnyit reppent is, de fióka gyanánt több nem telt még tőlük.

   Kéki és Türki elég vad kergetőzésbe csaptak és aztán birkózásba, hemperegtek a fűben, gördültek ide, aztán oda, végül legurultak a rét lankásabb részén, jól egymásba gabalyodva. Hiába, a fiúk már csak ilyenek! De jót nevetett mindenki, mulatságos volt, s az ég is kék, szikrázóan kék, a nap pedig derűsen sütött le rájuk.

A lányok szedtek egy kis csokor virágot, Zöldi, aki különösen nagyon szerette az óvónénit, szedett neki is,

s kicsit szégyenlősen ment oda hozzá, hogy átadja.

    De mivel szeretett óvónénije már a pokrócra dőlve kissé elszunyókált, elég bátorságot gyűjtött, és óvatosan szárnya alá csúsztatta a kis virágot, hadd örüljön neki Hibi néni, mikor megébred majd.

    Azután ő is leheveredett a pokrócra, lehunyta a szemét, úgy süttette arcát a finom napsugarakkal.

   Rózi, Zöldi legjobb barátnője is csatlakozott, letelepedett és élvezte a kellemes séta utáni napozást.

    Kéki a futkározástól elpilledve pihent meg a virágok között.

  egyedül Türki volt, aki még kergette a tarka pillangókat fáradhatatlan.

    Lili eközben a virágokat, növényeket szemlélgette elmélyülten, ő nagy természetbúvár volt, mindent alaposan megfigyelt az ilyen sétákon.

 

   Mindenki nagyon jól érezte magát, a madarak csicseregtek, a szellő fújdogált, igazán idilli volt a hangulat.
Az idő azonban telt, s már azt vette észre Hibi néni, hogy biza a nap nem süt olyan forrón, elég alacsonyan is jár, s úgy gondolta, ideje hazatérni.

   Összehuhogta hát az apróságokat, még készített egy közös fotót a nyári bagolypalántákról , hogy megörökítsék ezt a szép délutánt :).

   Azután útnak indultak hazafelé, kicsit fáradtan, de feltöltődve, kalandokkal telve! Lesz mit mesélni majd az otthon maradottaknak! :)


   Itt a vége, fuss el véle :D


 A kis kedves, pelyhes tollú bagolyfiókák örökbefogadhatók !

Itt megnézheted őket: Mirtusz Párnák Mappa, ha valamelyikük megtetszett, üzenetben írj !



Ha tetszett a mese és a baglyok, lájkold Facebook-oldalam, hogy mindig értesülj a legfrissebb hírekről, termékekről, mesékről :) !